Ókor

Az emberiség történelmének az írásbeliség megjelenésétől (i.e. 4. évezred) a Nyugatrómai Birodalom bukásáig (i.u. 476.) tartó korszaka.

Antikvitás

Az ókori görög és római kor művészetének, kultúrájának, szellemének és emberfelfogásának összegző neve.

Smart notebook dokumentumok interaktív táblára:

Készítette: Csuszó Sándor

Kréta, Mükéné
A polisz és a  gyarmatosítás
Demokrácia
Spárta
Görög-perzsa háborúk
A peloponnészoszi háború és a poliszrendszer válsága. Makedónia felemelkedése
Nagy Sándor. Hellénizmus
Összefoglalás


Korszakok

Archaikus kor (Kr.e. VIII.-VI. század)

Rabszolgatartó társadalom. Jelentős városállamok: Spárta, Athén.
A perzsák elleni küzdelem összeforrasztja a városállamokat. Athén szerzi meg a vezető szerepet (déloszi szövetség).
Kialakul az epika, líra.

Klasszikus kor, virágkor (Kr.e. V. század)

Periklész vezetése alatt továbbra is Athéné a politikai, gazdasági, kulturális hatalom.
Peloponnészoszi háború: Athén és Spárta között. Athén vereséget szenved. A meggyöngült városokat Makedónia meghódolásra kényszeríti (Fülöp király, Nagy Sándor).
Kialakul a dráma.

Hellenizmus (Nagy Sándor halálától, Kr.e. 323-tól Kr.u. 1-2. sz)

Az egységes kultúra felbomlik. Kevésbé tartalmas alkotásokat hoznak létre, a csillogásra, pompára törekszenek. Görögország a római terjeszkedésnek nem tud ellenállni és tartománnyá válik. Ezzel az ókori görögség önálló történelme lezárul.

 görög korok

 

Világnézet

„Minden dolgok mértéke az ember.” (Protagórasz) Világszemléletük legnagyobb újdonsága "az ember felfedezése": az a felismerés, hogy minden élőlény között leghatalmasabb az ember: ő lett minden dolog legfőbb mércéje és végső célja.

 

Smart notebook dokumentum interaktív táblára:

Készítette: Csuszó Sándor

A görög hitvilág és tudomány

 

Vallás

Politeizmus, mítosz, mitológia (forrás: Hésziodosz: Theogonia, Homérosz)
A görögök úgy képzelték, hogy isteneik az Olümposzon élnek, emberalakúak (antropomorfizmus), de halhatatlanok.

Vallási intézmények:jóshelyek (leghíresebb: Zeuszé Dodónában és Apollóné Delphoi-ban, felirata: Ismerd meg önmagad! Gnóthi szeauton!)

Ünnepi játékok: Zeusz tiszteletére rendezték őket Olümpiában, győzteseit Kr.e. 776-tól jegyezték fel (ez a görög időszámítás kezdete).

 

Filozófia

Filozófia = a bölcsesség szeretete
Kezdetben a filozófia minden szakágat magába foglalt, a filozófia maga volt a tudomány. "A filozófia kezdete a csodálkozás." (Platón)
Két világnézet:

materializmus: az anyag elsődlegessége a tudattal szemben
idealizmus: a szellem, az eszme, a tudat elsődlegessége az objektív valósággal, az anyaggal szemben

Korszakai:

I. Preszokratikus (Szókratész előtti) filozófia: milétoszi filozófusok, püthagoreusok, Empedoklész, atomisták, Hérakleitosz, szofisták
II. Klasszikus filozófia: Szókratész, Platón, Arisztotelész
III. Hellenisztikus filozófia: sztoicizmus, epikureizmus, szkepticizmus
IV. Újplatonizmus: Plótinosz

 

I. Preszokratikus (Szókratész előtti) filozófia 

 

II. Klasszikus filozófia

III. Hellenisztikus filozófia

 

Sztoicizmus

Megalapítója Zénon, az athéni stoa poikilében (tarka csarnok) tartott előadásokat.
A világ dolgai és eseményei célszerű és tervszerű rend szerint mennek végbe. Ez a sors, a gondviselés, melynek szükségszerűsége elől nem lehet kitérni.  A legfőbb boldogság a szenvedélymentesség. A bölcs ember egykedvű, nem rabja semmiféle indulatnak, meghalni is nyugodtan tud.
Képviselői: Seneca, Marcus Aurelius.

 


Epikurosz
: alapelve az öröm, melyre minden élőlény törekszik. Öröm= fájdalomtól és nyugtalanságtól való mentesség.  A zavarmentes lelkiállapot biztosítja a boldogságot.

 

Szkepticizmus(=körültekintés) Az ítélettől való tartózkodás és a lélek nyugalma összefügg. A nyugtalanság a dolgok megismerésére és értékelésére irányuló törekvésből ered. Minden kijelentés esetében azonos értékű, de azzal szemben álló vélemény is elgondolható (Pl.: nem vitatható, hogy a méz számunkra édes ízű, de az igen, hogy édes). Ezért a szkepticizmus lényege a kételkedés.

The_Garden_of_Philosophy

IV. Újplatonizmus

Plótinosz: az Egyből vezethető le minden létezés. Az Egy az abszolút teljesség, egység és jó.  Ahogy a fény sem választható el forrásától, a Naptól, úgy a lét sem választható el forrásától, az Egytől. Emanáció: az Egy leképeződik egy alacsonyabb szintre, így alakul ki a szellem, az ideák világa. A lélek köti össze az anyagi és a szellemi világot. Az anyag áll a legtávolabb az Egytől, a legsötétebb. Az Egyhez történő felemelkedés a megtisztulás. Pl. a művészetben, filozófiában győzi le a lélek az anyagot és emelkedik a szellemhez.

 

 Természettudományok

Csillagászat: Arisztarkhosz azt tanította, hogy a föld forog és kering a nap körül. Hérakleidés: a Föld a tengelye körül forog.
Matematika: Eukleidész, Püthagorasz, Thalész.

Fizika: Arkhimédész felfedezte a fajsúly törvényét. Empedoklés: légellenállás. Zénon: a mozgás látszólagos. Démokritosz: a dolgok atomokból állnak.

Földrajz: Anaximandros: térkép. Hekataios: a világ első leírása.

Orvostudomány: Fölfedezték, hogy az érzéklelés központja az agy. Hippokratész azt tanította, hogy a betegségek nem természetfölötti eredetűek, hanem természetes okaik vannak. Hippokratészi eskü.

Történetírás: Hérodotosz (a történetírás atyja) volt az első, aki a történelem törvényszerűségének megragadására kísérletet tett. Szerinte a történelem alapvető törvényszerűsége a körforgás, mindig ugyanaz ismétlődik, nincs fejlődés. Művei: Munkák és napok, Theogonia.
Thuküdidész a peloponnészoszi háború történetét írta meg, az összefüggések feltárásában minden természetfölötti tényezőt kiküszöbölt.
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok c. könyve: görög és római történelmi személyiségek életrajzai.

Szónokok: Démoszthenész, Protagórasz, Gorgiasz

 

A görög kultúra hatása

A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett az ókori görögség kultúrája. Hatása akkora, mint a Bibliáé.

1. Római irodalom: Művészetének alapjául veszi, imitálja a görögöket.
2. Reneszánsz és humanizmus: A középkor után az antikvitás újrafelfedezése. A humanisták a rómaihoz fordulnak, a késő-humanisták figyelme kiterjed a görögre is.
3. Klasszicizmus
A német klasszikus esztétika (XVIII.sz. második fele) teszi meg a görög művészetet utolérhetetlen példaképpé, minden művészetek legnagyobbikává.
Winckelmann

– A természet vagy görög művészet utánzása kérdésében az utóbbira szavaz. A görög művészek már elvégezték a szép és ábrázolásra méltó jelenségek kiválasztását a természetben. Így ha őket utánozzuk, hamarabb és tökéletesebb módon alkothatunk szépet.
– A görög művészet lényege: "A nemes egyszerűség és csöndes nagyság."
– A görög művészet etalon jellegét az adja, hogy benne esztétikum, bölcselet (filozófia) és etika szerves egységet alkot. Harmónia, nyugalom, derű, kiegyensúlyozottság, mértéktartás, test és lélek egysége, ember-természet-isten egysége jellemzi.

4. Nietzsche (német filozófus)

1872 – A tragédia születése című tanulmánya
Radikálisan szakít a winckelmanni felfogással. Fölfedezi a görög kultúrában az apollóni elem mellett (ld. Winckelmann) a dionüsszoszi elemet: féktelenség, diszharmónia, tragikum, vadság, szenvedély, mámor, a korlátok lerombolása.

Művek

Racine: Phaedra
Shelley: A megszabadított Prométheusz
Sartre: A trójai nők
Joyce: Ullysses
Bornemissza Péter: Elektra
Eörsi István: Huligán Antigoné
Petőfi: Homér és Osszián
Arany János: Ősszel
Babits Mihály: Homérosz…

Görög filozófia by KaszasE

 

Készítette: Buza Anna