Az Odüsszeia szövege   Hangoskönyv

A cím

Odüsszeuszról szóló történet. A cím mára fogalommá vált: bolyongás, hányattatás, viszontagságos pályafutás

Témája

A trójai mondakörhöz kapcsolódik. A trójai vár lerombolása utáni 10 évből  egyetlen eseménysort emel ki: Odüsszeusz hazatérését Ithakába.


 

Szerkezete

 

Forrás: SDT

Cselekménye

Az Odüsszeia cselekménye az Iliászéval ellentétben két szálon és két színtéren indul meg.

http://web.eotvoscollegium.hu/ninive/Eposz/eposz1.jpgA költő először Ithakába vezeti el az olvasót. Pallasz Athéné az istenek döntése alapján Mentész, majd Mentór (Odüsszeusz régi barátai) alakjában buzdítja cselekvésre Odüsszeusz időközben felnőtt fiát, Télemakhoszt. A fiú el is indul Püloszba Nesztór királyhoz, a legöregebb görög hőshöz, majd Spártába Menelaószhoz, hogy hírt kapjon apjáról. Az út azonban csak kevés eredményt hozott. A hírek, amiket kap apjáról csak bizonytalan reménnyé enyhítik a sötét aggódást. Közben megtudjuk, hogy Pénelopét, a hős feleségét három év óta 108 élősdi kérő ostromolja abban hitben, hogy a férj már rég halott. Az elbizakodott, gőgös kérők dőzsölnek a királyi palotában, pusztítják Odüsszeusz vagyonát (I.-IV. ének)
Az első négy énekben csak szó van Odüsszeuszról, ő maga nem jelenik meg, de a szerkezet szempontjából mégis fontos funkciója van ennek a résznek:
- Bemutatja Ithakát, ahol anarchia dúl, s ezzel indokolttá teszi a véres leszámolást a mű végén.
- Bizonyítja Pénelopé hűségét, de tétovaságát is, hiszen nem meri már sokáig halogatni az új nászt.
- Ábrázolja Télemakhosz férfivá érését, (később méltó harcostársa lesz apjának). Bemutatja, hogy utazásai során a fiú bölcsebbé, tapasztaltabbá válik.

Az V.-VIII. énekre megváltozik a színtér.

Odysseus_and_CalypsoPallasz Athénéval egy időben indul útra az Olümposztól Hermész Kalüpszó nimfához azzal az isteni paranccsal, hogy engedje szabadon Odüsszeuszt. Ogügié szigetén találkozunk először a főhőssel. Akkora már hét éve a nimfa „szerelmes fogságában” raboskodott. Kalüpszó maga viszi a szabadulás hírét a tengerparton kesergő Odüsszeusznak. Odüsszeusszal először a tengerparton találkozunk (honvágyát ábrázolja). A szabadság hírére azonban újra fellángol benne a régi szerelem. A sziget gyönyörűsége és az örökifjú istennő szerelmi szenvedélyének mindent feledtető mámora, mely még magát Hermészt is ámulatba ejti, egy időre elhomályosíthatta Odüsszeuszban hazája s felesége emlékét, azonban Odüsszeusz bolyongásának utolsó előtti állomásán kiállja a legnehezebb próbát is, otthonáért, a halandó életért lemond a zavartalan boldogságról és a Kalüpszó által felkínált halhatatlanságról is. Maga készíti el bárkáját, és útnak indul Ogügiéről. 20 nap múltán azonban hajótörést szenved és a phaiákok szigetére, Szkhériára kerül.

A IX.-XII. énekben megbomlik az időrend. A költő hősének adja át a szót, aki a múltról, kalandjairól mesél. A hazafelé vezető út kalandjait időrendben meséli el.


watwrhouse circe1. Feldúlják a kikón nép Iszmarosz nevű városát. A kapzsiságuk miatt, mivel nem hallgattak Odüsszeuszra, több ember elesik.
2. A lótuszevők szigetén három társuk eszik a lótuszból, ezért többé nem akarnak hazatérni. Őket társaik erőszakkal kényszerülnek kiszakítani a kábulatból.
3. A legrészletesebben tárgyalt kaland a küklopszok szigete, ahol Odüsszeusz megvakítja Poszeidón gyermekét, Polüphémoszt, ezzel kivívja a tenger istenének haragját. Odüsszeuszt ebbe a kalandba kívncsisága vitte bele, kikerülhető lett volna a veszély.
4. Aiolosz isten Aiolié nevű szigete. A szelek királya egy bőrtömlőbe kötve adja át Odüsszeusznak a tengeri viharokat keltő szeleket, de a társak gyanakvó rosszindulatból kibontják a tömlőt, s az így keletkezett vihar Ithaka partjaitól visszasodorja hajóikat egészen Aiolosz szigetére.
5. Az emberevő a laisztrügónok szigete, ahol az óriások hatalmas sziklákat dobálva összezúzzák Odüsszeusz hajóit. A 12 gályából csak Odüsszeuszé marad épen.
6. Aiaié szigetén Kirké istennő 21 görög hajóst disznóvá változtat. Odüsszeusz Hermész segítségével megtöri a varázserejét és egy teljes évig élvezik az istennő vendégszeretetét.
7. Kirké tanácsára a főhős leszáll az Alvilágba, hogy jóslatot kérjen Teiresziásztól. Tőle tudja meg, hogy hazatérésük ügy nem reménytelen, csak önmagukat és buta hibáikat kell legyőzniük. A híres jós után Odüsszeusz találkozik anyjával, tőle hall hírt feleségéről és az ithakai állapotokról is.

8. A szirének csábító éneke ellen Odüsszeusz az árbochoz kötözteti magát és társai fülébe viaszt tömnek. A szirének Odüsszeusz gyenge pontját, a kíváncsiságát akarják kihasználni. A szirének minden tudás birtokában csábítják Odüsszeuszt, aki ekkor kísértésnek már nem tud ellenállni, azonban társai nem engedik el, így ebből a kalandból is megmenekülnek.
9. A veszélyes tengerszorosban tudatosan áldozza fel hat emberét, hogy a többieket megmentse. A hatfejű tengeri szörny, Szkülla felfalta hat társukat, de csak így menekülhettek meg az egész hajót elnyelő Kharübdisz félelmetes örvényétől.
10. Thrinakié szigetén csupán mohóságból hat napon át lakomáznak Héliosz marháiból, ezért amikor tengerre szállnak, a Napisten vihart bocsát rájuk. Csak Odüsszeusz éli túl a hajótörést, aki kilenc nap hányódás után Kalüpszó szigetén ér partot.

A XII. énekkel a cselekmény visszakanyarodik a jelenhez. A költő most már időrendben adja elő az eseményeket. Összekapcsolódik a két eseményszál. Szinte egyszerre érkezik a szigetre Télemakhosz és Odüsszeusz. Odüsszeusz cselt eszel ki. Koldusnak álcázza magát, hogy megtudja, ki hű még hozzá húszévnyi távollét után is. Miután meggyőződik a kérők elvetemültségéről, könyörtelenül legyilkolják a 108 kérőt, Télemakhosz pedig felakasztatja a 12 bűnös szolgálót, s kivégzik a kérőket szolgáló kecskepásztort is.

A kegyetlenség megdöbbentő, azonban Odüsszeusz jogos ítéletet hajtott végre, a büntetés arányos volt a bűnnel. A mű végére győz a belátás és a józan ész - isteni közbeavatkozás formájában -, így elkerülhetővé válik a polgárháború és a további vérontás.

Hőse, embereszménye

turner odüsszeusz elhajózikOdüsszeusz az európai irodalom első pozitív eszményeket megtestesítő hőse, alakjában sűrűsödnek azok a vonások, amelyek a görög rabszolgatartó demokráciában teljesednek majd ki: bár kiváló harcos is, fő erénye a leleményesség, az igazságosság, a minden tudás megismerésének szomjúsága, a kompromisszumokra való képesség, hajlékonyság a jó ügy érdekében, a tapasztalat szülte óvatosság. Végső összecsapása a régi eszményt szinte karikatúraszerűen képviselő kérőkkel egy új típusú emberség győzelmét sejteti meg.
Harca nem olyan, mint Akhilleusz fegyveres küzdelmei Trójánál, ő új fegyverekkel vívja meg ezernyi harcát alattomos ellenfeleivel hazafelé menet és otthon egyaránt. Végtelen kíváncsisága és az ismeretlen megismerése iránti olthatatlan vágya sodorja a veszedelmes kalandokba.

Törvényt és rendet keres és visz a barbárság világába.
Higgadtan, ésszel számítja ki, mikor kell felvenni a harcot, és mikor van szükség menekülésre, vagy tudatos áldozatvállalásra.
Emberi, mert nem tökéletes, de meg tudja fékezni magát és ártó szenvedélyeit.
Katonai vitézsége mellett „polgári” erényei is vannak: kitűnő mesterember és ért a hajózáshoz is.
Társai életét meg szerette volna menteni, azok egyik része véletlen, másik része pedig saját hibája miatt pusztult el.

Az Iliász és az Odüsszeia összevetése

 

 


Készítette: Buza Anna

 

Feladatok

 

Forrás: Szövegértés-szövegalkotás