Truttyolt ratyli
(ősi magyar étel)

Hozzávalók:
– másfél kiló nyersratyli
– egy jókora pese
– 2 csobolyó gönyezde (ha lehet: porcogós!)
– 3 csipet cihata

A nyersratylit fertályórát posvasztjuk, míg csurmot nem enged. A hröllyen kipicskázzuk, a nyesedekből pedig apró csulmákat gyúrunk, ezek kerülnek a koshadtba.
Közben a pocadékot megpeccsentjük, a ratylit pedig hagyjuk slottyadni.
Tuttyolni csak akkor kezdjük, ha már jó vatyalós!
A peset lesolyvasztjuk, aztán már csak töttyengetjük, miközben a gönyezdét lassan patykazmáljuk.
Vigyázzunk a csobollyal, nehogy a flenymája nagyon megzserdáljon, mert hamar odakaphat.
A cihatát a végén összegremnyáljuk, majd kerek tazskilán tálaljuk. Ajánlhatjuk hozzá a tacskándi vörös kretylit, vagy a dimánykói letronyát, esetleg a cserdönci vanyorgát.
Jó étvágyat!

Kiss Ottó: A játékban az az igazságos

A játékban az az igazságos,
hogy bármi lehetek.

Ha akarom, orvos,
ha akarom, beteg,
ha akarom, kalauz.

A játékban csak az
nem igazságos, ha
Márió is éppen az akar lenni,
ami én. Olyankor
mindig folyó leszek,
kilépek a medremből,
és mindenkit elöntök:
az orvost, a beteget
és még a kalauzt is.
Csak pont Máriót
nem tudom elönteni,
mert ő akkor mindig hajó lesz.

És ez az, ami a játékban
nagyon nem igazságos.

Weöres Sándor: Négy korál

Ha homlokban drágakő lakik
drágakő lánggá emelkedik

Ha drágakőben láng lakik,
láng homlokká emelkedik

Ha lángban homlok lakik,
homlok drágakővé emelkedik

Ha drágakőben homlok lakik,
homlok lánggá emelkedik

Ha homlokban láng lakik,
láng drágakővé emelkedik

Ha lángban drágakő lakik,
drágakő homlokká emelkedik

 Barbár dal

 

 

Dzsá gulbe rár kicsere
áj ni musztasz emo
áj ni manküt vantasz emo
adde ni maruva bato! jaman!
Ole dzsuro nanni he
ole csilambo ábábi he
ole buglo iningi
lünlel dáji he! jaman!Vá pudd shukomo ikede
vá jimla gulmo buglavi ele
vá leli gulmo ni dedevá odda dzsárumo he! jaman!

Weöres Sándor: Barbár dal

 

Szél völgye farkas fészke 
mért nem őriztél engem 
mért nem segítettél engem 
most nem nyomna kő! ajaj!

Könnyemmel mosdattalak 
hajammal törölgettelek 
véremmel itattalak 
mindig szerettelek! ajaj!

Földed tüskét teremjen 
tehened véres tejet adjon 
asszonyod fiat ne adjon 
édesapád eltemessen!

Weöres Sándor: A Barbár dal műfordítása

 

 

 Vogon költészet

 

Ó, pirsönő morgolosta
Vizelevényeid mint a
többözös rejtjeméh hátán a szederjes gennyekély.
Huss, fohászom száll feléd
kedvelátos zümmögényem!
Abroncskodón körbesarj suhogó pettyeleveddel,
mert szétmarcangolom takonybibircsókjaidat
pacagánycsökömmel, meglásd!
 
 
 
Prostatikus Vogon Jeltz, vogon tisztviselő
 
 

C. Morgenstern: Hal éji éneke


˘ ˘
ˉ ˉ ˉ
˘ ˘ ˘ ˘
ˉ ˉ ˉ
˘ ˘ ˘ ˘
ˉ ˉ ˉ
˘ ˘ ˘ ˘
ˉ ˉ ˉ
˘ ˘ ˘ ˘
ˉ ˉ ˉ
˘ ˘
ˉ
Szabó Lőrinc fordítása
 
 
 

Játék az írásképpel:  

 

Az írás látványa a hatásfokozó elem:

 

- a nagy és kisbetűk cseréje. Ezáltal egy-egy szó szimbólummá emelhető, vagy kifejezhet megszemélyesítést. Ady szerette használni, szimbólummá tette a szavakat.
- egyes szavak, mondatok, szövegrészek aláhúzása
- kurzív - azaz dőlt betűk alkalmazása
- verzál - csupa nagybetű (az így írt szöveg erős érzelmi töltést hordoz. Kassák L. egyik kedvelt eszköze.)
- ritkított szedés - ez is figyelemfelhívó hatást kölcsönöz
- archaizálás, vagyis régies írásmód alkalmazása
- fonetikus írásmód, avagy "betűnépiesség"
- idegen írásmód: valamely idegen nyelv vagy szakma, tudományág nyelvezetének beemelése az írásműbe.(pl. magyar szó leírása francia helyesírással Petőfitől: Kiskőrös - Cichceaureauch)
-  írásjelek sajátos használata - interpunkció
-  írásjelek elhagyása: központozás nélküli írás Apollinaire óta. Ennek az eszköznek a használata monoton, lebegő hanghordozást kölcsönöz a műnek. Kontúr nélkülivé mossa össze a költői képeket.
- az egybe - ill. a különírás megszokottól eltérő használata. Ady egyik "kedvence", pl. átokzene,
  csordanépek, fényember, ködharangok, rőzsedalok stb. Újszerű érzékleteket idéz elő az olvasóban.

  

Játék a sortördeléssel: 

az egyes sorok kijjebb - beljebb kezdődnek, az így megjelenő hullámszerű forma érzelmi hatást is kiválthat. Régen prózaszerű leírás volt jellemző, majd elterjedt az oldalközepi rendezés. Mostanában jellemző a középre rendezett tengelyszimmetrikus vers.

Képversek: oldalközépi sorkezdéssel kereszt, szív stb. alakú versek. Előzmények az ókorban: tekhnopaignion majd középkorban: carmina figurata és kalligram. Tulajdonképpen ezek tekinthetők a mai vizuális költészet "őseinek".

Akrosztichon - "szélső verssor", görög szó. A versszakok vagy a sorok kezdőbetűit összeolvasva újabb szöveget találunk, benne egy üzenet. (Villon éneke szeretőjéhez, Balassi B.: Kiben bűne bocsánatért ).

Szó-akrosztichon: ugyanez, a versek kezdő szavaival.

Telesztichon: mint az előző, csak itt az utolsó betűk, szavak összeolvasása által jön létre egy új szöveg (sor).

Mezosztichon: a középső betűkkel ill. szavakkal létrejövő új szövegrész alkalmazása (titkos üzenetek küldése ily módon...).

Palindrom - avagy tükörírás: ha a szövegrész jobbról balra ill. visszafelé is olvasható (a Sári írása).

Anagramma: egy szó betűinek felcseréléséből alkotott új szó neve. (híres anagrammák: amelyeket magyar költők írtak egymás nevéből).

Szóbővítés: pl. "rajtad" helyett "terajtad" - erősíti a hangsúlyt.

Szóelhagyás: hatása: az írásmű lazább, hanyagabb modorú lesz.

- szóeleji elhagyás: aferézis. pl. Budapest helyett Pest.
- szóközepi elhagyás: szinkopé: hangsúlytalan magánhangzó kihagyása a szó belsejéből, pl. nem tudom – nemtom.
- szóvégi elhagyás: apokopé. pl. szerelemért helyett szerelemér.( más hangzás, vagy a jobb rímelés elérése céljából).

 

Hangulatfestő és hangutánzó szavak, kifejezések alkalmazása: Az alliteráció is ide tartozik, 2 vagy több egymás után következő szó azonos betűvel kezdődik, pl. száll a szikra, fojt a füst... Az alliteráció "továbbfejlesztéséből" nőtt ki az akusztikus költészetnek nevezett irányzat. Az ilyen költők szövegeiben előfordul, hogy a szöveg teljes egészében "halandzsa", (pl. Weöres Sándor) de ennek a megoldásnak is van hangulatfestő ereje.( Christian Morgenstern ).