Forrás és további részletek: http://enciklopedia.fazekas.hu/index2.htm

Strófa-és versszerkezetek  Az időmértékes verselés   Az ütemhangsúlyos verselés

A rím a hangok összecsengése a költemény bizonyos pontjain, versben legtöbbször a sorvégeken vagy a sormetszetek határán.  

makáma (arab): rímes próza
tiszta rím: az egymással összecsengő szótagok magánhangzói és mássalhangzói is azonosak
ragrím, képzőrím: csak a rag, képző rímel
asszonánc: csak a magánhangzók egyeznek meg, a mássalhangzók nem (ill. esetleg csak zöngés-zöngétlen rokonságban vannak) pl. nincsen - kincsem, tenéked - zenéket
mássalhangzós asszonánc (pararím) mássalhangzói azonosak, de magánhangzói nem: madár - modor. Groteszk, ironikus hatást kelt, de egyre nagyobb szerephez jut a modern lírában. hímrím: emelkedő, jambikus lejtésűek
nőrím: ereszkedő, trochaikus lejtésűek
végrím: felismerhető ritmikai határon (a legtöbb rím ilyen)
alliteráció: élrím (a szókezdő hangok egyeznek meg) pl. Bús donna barna balkonon/ mereng a bíbor alkonyon.
kancsal rím: mássalhangzói egybecsengenek, a rím első szótagjának magánhangzója azonos, de a többi magánhangzó eltérő: fél hat — félhet
kecskerím: a hívó rím mássalhangzói avagy magánhangzói helyet cserélnek a felelő rímben: Ez is tanít? — Az istenit!, Weöres Sándor — sörös vándor.

Rímképletek

A rímképletekben az ábécé azonos betűivel szokás jelölni a rímelő szavakat. A nem rímelő sorvéget, az ún. vaksort x-szel jelöljük. A képlétekben az ábécé kisbetűit használjuk, a nagybetű refrénsor rímét mutatja. A nem rímelő refrént R betű jelöli.

Párrím (páros rím): a a, b b, c c
Hármas rím: a a a, b b b, c c c
Négyes rím (bokorrím): a a a a, b b b b
Halmazrím (öt, illetve ötnél több rím): a a a a a ; a a a a a a
Keresztrím: a b a b, c d c d
Ölelkező rím: a b b a, c d d c
Ráütő rím: a b a b b vagy a a b b b, x a x a a
Félrím: x a x a, x b x b
Visszatérő rím: a a x a, b b x b

Forrás: SDT