Forrás és további részletek: http://enciklopedia.fazekas.hu/index2.htm

 

Az időmértékes verselés  Az ütemhangsúlyos verselés  A rím
Sorpár

A minimális versszak a sorpár. Kedvelt volt a régi angol irodalomban, a Shakespeare-szonett végén is szerepel; a magyar irodalomban Juhász Gyula alkalmazta előszeretettel. Sajátos sorpár pl. a disztichon.

Tercina

A tercina ("terzina"): a középkori itáliai-olasz irodalomban kialakult háromsoros egység (ill. üres sorral elválasztva: szakasz). Rímképlete 3-as periódusú:  a b a   b c b   c d c ...

Haiku

A haiku: japán eredetű háromsoros versforma, egyben műfaj. Eredeti szótagszámai soronként: 5, 7, 5. Rímtelen, hangsúlyos.

Oktáva

Az oktáva (ottava rima, stanza): nyolcsoros versszak, az itáliai költészet produktuma. Sorritmusa eredetileg jambikus 11-es.

Ballada, mint versforma

A ballada (mint versforma): provanszál eredetű, sok változatú szerkezet. A felépítése: 3 hasonló formájú, refrénre végződő versszak után egy rövidebb ajánlás következik a refrén ismétlésével vagy variánsával, ennek megszólítottja egy herceg, hercegnő vagy más úr.

Rondó

A rondó: a XV. században kialakult refrénes versszerkezet, visszatérő sorral épített versforma két rím ismétlődésével, váltakozásával. Villon is alkalmazta. Két fő változata az egyszerű rondó és a kettős rondó.

Csavargó Dani,
Menj az uszodába,
Bőröd ronda, ni,
Csavargó Dani.Szaladj mosdani,
Bujjál be a kádba,
Csavargó Dani,
Menj az uszodába.

Villon: Rondeau (Weöres Sándor fordítása)

Ekhós vers

Az ekhós vers: záró egysége az előző ismétlődése.

Akrosztichon

Az akrosztichon: versfőkbe (vagy a vers más részébe, pl. a sorvégre) rejtés, azaz valamilyen információnak, pl. a szerző nevének vagy üzenetének elhelyezése. A reneszánszban divat volt, Balassi Bálint is élt vele.

Egyéb versformák

blank verse: ötös-hatodfeles drámai jambus, Shakespeare drámák

alexandrin: jambikus lejtésű sor, sormetszettel

stanza vagy ottava rima: nyolc sor, ötös-hatodfeles jambusokkal, rímképlete: a b a b a b c c, Arany: Bolond Istók

olasz szonett: 14 soros vers, 4 versszakos (2×4sor (quartina)=oktáva és 2×3sor (tercina)=sextett), rímképlete: a b b a/ a b b a/ c d c/ d c d, Petrarca

angol szonett: a b a b c d c d e f e f g g (az utolsó két sort beljebb írják), Shakespeare

szonettkoszorú: 15 szonettből áll: minden szonett első sora azonos a megelőző szonett zárósorával, a 14. szonett zárósora megegyezik az első szonett első sorával. A ciklus 15. darabja, a mesterszonett a tizennégy szonett kezdősoraiból áll össze.

Az Anyegin-strófa: 14 soros versszak, Puskin alkotása. Jambikus ritmusú, négyes és ötödfeles jambusok váltakoznak benne. A rímképlete a ritmusrendhez igazodik; a költő - mintegy a versírást is felülről látva - végigskálázza az alapvető rímfajtákat, majd egy sorpárral zár (gyakran csattanóval).

A sorok ritmusképlete:
A szakasz felépítése a sorok
szótagszáma szerint:
A szakasz rímképlete:
∪ — | ∪ — | ∪ — | ∪ — |( ∪ )

9 8 9 8 9 9 8 8 9 8 8 9 8 8
a b a b c c d d e f f e g g

A nibelungizált alexandrin: két félsorra tagolódó jambikus verssor.

A sorképlet legtöbbször 7|6 osztású, de előfordul 7|7, 6|7 vagy 6|6 is.
Az időmérték szerint: ∪ — | ∪ — | ∪ — ( | ∪ ) | | ∪ — | ∪ — | ∪ — ( | ∪ )

Ó jaj, hogy eltűnt minden, hogy hullt le évre év!
Éltem valóban én, vagy álmodtam itt elébb?

Vogelweide: Ó jaj, hogy eltűnt minden (Radnóti Miklós fordítása)

A sormetszet hosszabb üres helye "tördelt verssort" eredményez, többféle jelentést is sejtetve. Az eljárást Radnóti Miklós saját költészetében is alkalmazta:

Bolond, ki földre rogyván    fölkél és újra lépked,
s vándorló fájdalomként    mozdít bokát és térdet,
de mégis útnak indul,    mint akit szárny emel,

Radnóti Miklós: Erőltetett menet