Trójai mondakör

Sok mítosz szól egy ősrégi, tíz évig tartó háborúról a görögök  és a kis-ázsiai Ilion (Trója) között.
A rengeteg ember szenvedését okozó háború mitologikus oka két isteni házasság volt.

1. Tündareósz király feleségét, Lédát Zeusz hattyú alakjában csábította el, és Léda két hattyútojást hozott a világra.
Az egyik tojásból Helené és Klütaimnésztraa másikból Kasztór és Polüdeukész kelt ki.
Helené Zeusz, Klütaimnésztra pedig Tündareósz lánya volt.
Menelaósz, a spártai király Helenét, testvére, Agamemnón, Mükéné királya Klütaimnésztrát vette feleségül.

2. A másik isteni házasság oka az volt, hogy Prométheusz megjósolta Thetisz istennőnek, hogy hős fiúgyermeke fog születni, aki túlnő apján. Zeusz e jóslat miatt, apja, Kronosz sorsából okulva nem vette el Thetiszt. Az istenek Péleuszt választották ki férjül, a mürmidónok hős királyát.

A Pélion ormán tartott lakodalmon megjelentek az olümposzi istenek is. Csak Eriszt, a viszály istennőjét nem hívták meg, aki ezért bosszúból a Heszperiszek kertjéből szerzett aranyalmát gurított az ünneplők közé, ezzel a felirattal:

„A legszebbnek!”.

Három istennő: Héra (Zeusz felesége), Pallasz Athéné és Aphrodité civakodott az ajándékért.

Zeusz Pariszt, a trójai királyfit kérte fel döntőbírónak, ő pedig Aphroditének ítélte az aranyalmát, mivel a szerelem istennője a legszebb nő, Helené szerelmét ígérte jutalmul. Héra és Pallasz Athéné hiúsága soha nem felejtette el a Parisztól elszenvedett sértést, így ők ellenségei lettek Trójának a háborúban, míg Aphrodité támogatta a trójaiakat.

Parisz megszöktette Helenét Spártából, és magával vitte a király kincseit is. A görögök az asszonyrablást nemzeti sérelemnek élték meg, és törzseik Agamemnón fővezérlete alatt egyesültek, majd háborút indítottak Trója ellen. A háború tíz évig elkeseredetten folyt, míg végül Odüsszeusz cselével, a trójai falóval a görögök elfoglalták és elpusztították Tróját.
Így szépítette meg a mondavilág a görögök közönséges rablóhadjáratát Trója ellen, melyet valószínűleg a peloponnészoszi királyok a Kr. e. 13. sz.-ban indítottak a kis-ázsiai város meghódítására.
Prométheusz jóslata is beteljesedett, Thetisz fia, Akhilleusz sokkal dicsőbb lett apjánál, ő lett a trójai háború legbátrabb katonája, hősiességében mindenkit felülmúlt, azonban elesett a háborúban.


 

Thébai mondakör

Laioszra (Théba királya) és Iokasztéra az a jóslat nehezedik, hogy születendő fiuk megöli apját, és anyját veszi feleségül.

Ettől félve a király kitette gyermekét a Kitharion rengetegébe, hogy ott elpusztuljon. A parancsot végrehajtó pásztornak azonban megesett a szíve a kisdeden és magához vette, elnevezte Oidipusnak, azaz "dagadtlábúnak". Átadta őt egy korinthoszi pásztorcsaládnak, akik saját fiukként nevelték. Még csecsemő volt, mikor a korinthoszi királyi párhoz került, akik becsülettel felnevelték. Ám egy lakomán valaki "cserélt gyereknek" nevezte, ekkor kezdett gyanakodni, elment a delphi jósdába, ahol ugyanazt a jóslatot kapta, mint apja.

Hogy a borzalmas jóslat beteljesedését megakadályozza, elhagyta korinthoszt, és elindult a Théba felé vezető úton. Ott idegenekkel találkozott, és harcba keveredett velük. Mindet megölte, köztük apját is, csak egy szolga menekült meg. Így a jóslat egyik fele teljesült.

Mikor Thébába ért, már Laiosz sógora, Kreon uralkodott. Ebben az időben jelent meg a városban a Sphinx, aki egy találós kérdést tett fel a város lakóinak, s arra kényszerítette őket, hogy amíg ezt meg nem fejtik, addig naponta egy embert áldozzanak neki. Kreon tehetetlenségében királyságát és Iokaszté kezét ajánlotta fel annak, aki megfejti a találós kérdést. Oidipusz ezt könnyűszerrel megoldotta, így lett Théba királya és tudtán kívül anyja férje. A jóslat teljesen beteljesedett.

Az új királyi pár hosszú ideig boldogan élt, a király pedig bölcs uralkodónak bizonyult. Négy gyermekük született: két fiú és két lány: Polüneikész, Eteoklész, Iszméné, Antigoné.

Egyszer azonban pusztító dögvész tört a városra, mely a delphi jóslat szerint csak akkor múlik el, ha Laiosz király gyilkosa megbűnhődik. Oidipus erre széleskörű nyomozásba kezd, miközben rájön az igazságra. Iokaszté felakasztja magát, míg Oidipus kiszúrja saját szemét. Fiaira, akik ellene fordulnak, szörnyű átkot mond, lánya, Antigoné kíséretében útra kelt, mígnem Kolonoszban lelt végső megnyugvást.

Oidipus két fia megegyezett, hogy felváltva fognak uralkodni, évenként cserélnek. Egy idő múlva Eteoklész, nem akarta átadni bátyának a trónt, hanem kitagadta őt törvénytelen módon az uralkodásból. Polüneikész elmenekült az argoszi királyhoz, akinek lányát feleségül vette. Apósa megígérte neki, hogy segít a trón visszaszerzésében. Hét sereg indul Théba hét kapuja ellen, és a két fivér egymás kezétől esik el. Végül a thébaiak győznek. Itt kezdődik majd az Antigoné cselekménye.

 Athéni mondakör

A bikafejű Minótaurusz a krétai királyi pár, Pasziphaé és Minósz gyermekének számított, bár valóságos apja egy bika volt. Minósz, hogy elrejtse felesége szégyenét, megkérte a nagy tehetségű építészt és feltalálót, Daidaloszt, építsen labirintust lakhelyéül.
A Minótaurusz emberáldozatokat kívánt. Egy vesztes csata következtében az athéniak kilencévente hét ifjút és leányt voltak kötelesek Krétára küldeni adó gyanánt. Őket küldték hát a labirintusba, a bikafejű szörny elé.
Egyszer Thészeuszt, a hőst is az áldozatok közé vetette a sorsa. Elhatározta, hogy megmenti őket és megöli a Minótauroszt. Mikor Ariadné, Minósz lánya meglátta a szépséges ifjút, nyomban beleszeretett. Ám tudta: ha az ifjú meg is öli elfajzott fivérét, a labirintusban holtáig bolyonghat. Megkérdezte hát Daidaloszt, hogyan menekülhetne a szörny után e szörnyű sorstól is, s az tanácsolta, hogy vigyen fonalat magával, kösse a bejárathoz, hogy azt visszakövetve kitalál majd az útvesztőből. Így is történt.

Később Phaidrát, Ariadné nővérét választotta. (Phaidra később beleszeretett Thészeusz felnőtt fiába, Hippolütoszba. Hippolütosz nem viszonozta mostohaanyja vonzódását, ezért az asszon bevádolta a fiút apjánál. Hippolütosz nem védekezett, elmenekült, s a tengerbe veszett.) Tragédiát okozott Thészeusz Krétáról való hazatérése is, mert elfelejtette (ahogyan sikere esetére megbeszélték) a fekete vitorlát fehérre cserélni, azért apja - azt gondolva, hogy fia odaveszett - bánatában az utóbb róla elnevezett Égei-tengerbe vetette magát. Ezalatt Krétán Minósz király felelősségre vonta Daidaloszt az Ariadnénak és Thészeusznak adott tanácsáért, s büntetésül őt záratta a labirintusba. Innen próbált megszökni fiával, Ikarosszal együtt a viaszos szárnyak segítségével.