1. Milyen nevet adnál ennek a fának?
2. Értelmezd néhány mondatban, hogy mit ábrázol!
3. Az ábra alapján hogyan határoznád meg a mítosz fogalmát?
4. Ha a fának levelei is lennének (vannak), azok mit ábrázol(ná)nak?
5. Sorolj fel 5 hibát az ábrán (mert pl. tudománytalan, logikátlan vagy mert nem értesz egyet)!
6. Mit gondolsz, mikor „vált szét” a három ág (tudomány, művészet, vallás)?
7. Ha arra gondolsz, hogy regionális szempontból több mitológiát ismerünk, hogyan lehetne módosítani ezt az ábrát?
8. Ha elfogadod, hogy ma is születnek mítoszok, azokat hová rajzolnád a fán (vagy az erdőben)?
9. Mi lenne, ha nem lettek volna mítoszok?
10. Sorolj fel 5 dolgot, ami szerinted hiányzik az ábráról!

 

Készülj fel 5 perces kiselőadásra! A téma: A világ teremtése valamely nép mitológiája szerint
(pl. japán, kínai, azték, indián, germán, szláv, finn, skandináv, balti, egyiptomi, mezopotámiai, indiai mitológia)

Projektfeladatok

Mitológiai tárgyú

- Rádiós műsor (3-5 perces)
- Újság (4 oldal)
- Prezentáció
- Társasjáték, kártya

 

Mitológia

1. a mítoszok rendszere
2. mítosz-tudomány

 

A mítosz

Forrás: Dr. Osztovits Szabolcs

Görög eredetű szó, jelentése: mese, monda

Marxista megközelítésben:

A társadalmi fejlődés kezdeteire jellemző naiv társadalmi tudatforma, lényegében a primitív ember számára érthetetlen és ezért félelmetes természeti és társadalmi erők fantasztikus, egyben pedig öntudatlanul is művészi kifejezése és feldolgozása a nép képzeletében.

Poétikai megközelítésben:

A legrégebbi történéses műfaj, keletkezése megelőzte a két történéses műnemnek, az epikának és a drámának a szétválását. A mítosz szót Platón is csupán poétikai szempontból használja, tartalmi megkötés nélkül, minden történet az.

Mítosz: vallás és rítus kapcsolata:

A XVIII. századtól kezdve elterjedt felfogás, hogy a mítosz istenek életét, tetteit feldolgozó alkotás. Szoros összefüggésben áll a vallással és a rítussal kialakulásakor. A műfajban együtt van jelen vallás, tudomány, művészet, esztétikum.

Mítosz és lélektan:

Mi tartja életben a mítoszokat?
A mítosz kollektív érvényű világmagyarázat. Az ember alapkérdéseire (honnan jöttünk? kik vagyunk?) adja meg a választ. Azaz a mítosz révén az egyes ember, de az egész közösség, etnikum is saját identitását (=azonosságtudat) határozza meg.
“Noha az észelvű támadások hamisnak mondják, s így történetileg érvénytelenítik a mítoszt, lélektani erejével szemben tehetetlenek.”

Mítosz és nemzeti identitás:

Minden nemzetnek, etnikumnak kellett, hogy legyen mítosza, de nem minden nemzetnek maradt fönn. Az újkori gondolkodástörténetben a nemzetté válással kapcsolatban merült fel az eredetmondával, a mítosszal kapcsolatos igény.
Közép-, Közép-Kelet-, Kelet- és Észak-Európában ez a folyamat a XVIII. század második felétől a XIX. század ’70-es éveiig tart. Finnországban Elias Lönnrot gyűjti össze a finn eredeteposzt, a Kalevalát (1840-es években). Magyarországon a sokféle kísérlet és törekvés közül Arany Jánosé emelkedik ki. Elméleti munkája Naiv eposzunkról című tanulmánya. Művészeti szinten a Csaba-trilógia. Ennek legősibb része a Buda halálában található Rege a csodaszarvasról. Arany törekvése sikertelen. A rekonstrukció nehéz a történelmi- és földrajzi okok miatt (hosszú népvándorlás, más népekkel keveredés, kereszténység; fekvése). A nemzetállam létrejött a nemzeti mítosz eszmei segítsége nélkül is.

Mítosz és mélylélektan:

A mítosz újrafelfedezése a XX. század elején az úgynevezett mélylélektani vagy pszichoanalitikus iskola nevéhez fűződik.
Freud a tudatalatti jelenségek és komplexusok leírásához és értelmezéséhez a mítoszból veszi a példát és elnevezést (Oidipusz-komplexus).
Jung: A mítosz az emberiség kollektív tudatalattija, archetipikus emberi magatartásformák, gesztusok összessége.
Szondi Lipót: Káin, a törvényszegő / Mózes, a törvényalkotó című tanulmánya. Szondi az emberiség történetét a Káinok és Mózesek reménytelen csatájának látja. Halvány bizakodásra a gyilkosból törvényhozóvá emelkedő Mózes alakja adhat.

 

Készítette: Buza Anna