Műnemek és műfajok  - feladatlap

 

  1. I.               Olvasd el többször az alábbi szöveget!
  2. Próza vagy vers? Érvelj!
  3. Fogalmazd meg két mondatban, mit fejez ki a beszélő!
  4. Líra, dráma vagy epika? Indokold!
  5. Hogy nevezzük a beszélőt:                         A) elbeszélő   B) lírai én     C) szereplő

 

  1. A.    „Mért van az, hogy aki mélységedbe láthat,
    Aki egész szívvel méltóan imádhat,
    Azt te vaskezeddel durván eltaszítod,
    Lángoló szerelmét gyűlöletre szítod.
    Mért van az, te zsarnok, te gyönyörű élet?”

 

 

  1. B.    Jó órával, mielőtt beérkezett volna a szigeti személy, a peron hirtelen megtelt emberekkel. Kucsmás, barázdált arcú férfiak, süldő fiatalemberek érkeztek átalvetőkkel és hátizsákokkal, amelyekből kiállt a fejsze nyele. Éjszaka volt, mégis hangos kurjantásokkal üdvözölték egymást. Mellettük kendőbe burkolt asszonyok topogtak, kabátujjba dugott kézzel forgolódtak és komoran duruzsoltak. Ott gőzölgött közöttük a búcsú lehelete, s gyakran bezúzmarásodott tőle a nyitott ingvágáson kitüremlő mellszőrzet. Kortyintottak egyet az útravalóul kapott pálinkából, faltak egyet az útravalóul kapott kenyérből, aztán amikor begördült a távolsági személyvonat, sietve felugráltak a lépcsőkre. Elutaztak valami távoli erdőség felé. Az asszonyok, mint valami szertartás végén, sötét menetben oldódtak el az állomástól, kendőjük ott imbolygott a léckerítések fölött, elmerültek a fénytelen faluban. Talpuk alatt a csikorgó hó egyre vékonyodó hangja foszlott, míg beállt az állomás régi csendje, a rakomány alatt megreccsenő vagonokkal, az alattuk elneszelő szürke kutyákkal.

 

 

  1. C.    

VÁRKATONA

Hol van Nagelschmidt?

MÁRIA

Nagelschmidt?

VÁRKATONA

Ide kellett beszaladnia.

MÁRIA

Nem láttam. De miért kellett volna ide szaladnia?

VÁRKATONA

Mert a ház urának, jámbor életű gazdádnak már nem szolgája, hanem kebelbarátja.

MÁRIA

Vitéz úr téved…

VÁRKATONA

A vitéz úr tévedhet, gazdája, Günther báró nem. A báró úr megmondta, hogy ez a lótolvaj…       

MÁRIA

Lócsiszár…

VÁRKATONA

…lótolvaj. Ez a lótolvaj Münzer Tamás embere. Amikor a felkelés volt, két igáslovát lopta el a báró úrnak. A báró úr jobbágyai tanúsítják…


 

  1. II.             Hasonlítsd össze a két szöveget!

 

1.

A nagy épület még kongott az ürességtől. Innét a második emeletről látni lehetett némelyik ablakból, ahol a gesztenyefák lombja nem ért össze, a nagyobbik gyakorlóteret. Néhány pótvizsgás és szabadságról visszamaradt negyedéves rúgta lent a labdát, messziről pedig, az egyik oldalsó fasor felől, hamis és akadozó trombitaszó hallatszott. „Aki nem lép egyszerre – nem kap rétest estére” – ezt próbálgatta a kürtös, nem sok sikerrel, de emberfeletti türelemmel, s nyilván sétálgatva, mert hol közeledett a hang, hol távolodott, hol egészen elhalt. A végtelen csöndben egyszerre csak kivágódott az üvegajtó nagy csörömpöléssel, s valaki belépett, és harsány hangon, szinte kurjantva, így kiáltott:

– Hejnatter!

2.

Tsak keze vólt akkorka,

Mint ruhádon fodorka,

Tsak lába vólt akkorka,

Mint korai ugorka,

Tsak szeme vólt akkorka,

Mint gyullatlan sziporka,

Tsak szája vólt pitzurka,

Tsak haja vólt kunkorka --

 

 Tsak törzse meg feje vólt,

De ő maga sohse vólt,

Álmodád, semmi se vólt.

 

A)   Melyik szöveg van prózában és melyik van versben? Indolkold!

B)   Melyik szövegben beszél egy eseményről a beszélő?

C)   Fogalmazd meg, miről beszél a beszélő a második szövegben!

D)   Melyikben találsz megszólítást?

E)    Melyik szöveg epikus és melyik lírai?

 

 

  1. III.           Nem minden epikus szöveg van prózában. Figyeld meg az alábbi két részletet!

 

1.

A nap akkor már a földet érintette,
Mikor Jancsi a nyájt félig összeszedte;
Nem tudja, hol lehet annak másik fele:
Tolvaj-e vagy farkas, ami elment vele?

Akárhová lett az, csakhogy már odavan;
Búsulás, keresés, minden haszontalan.
Most hát mihez fogjon? nekiszánva magát,
Hazafelé hajtja a megmaradt falkát.

„Majd lesz neked Jancsi... no hiszen lesz neked!”
Szomorún kullogva gondolta ezeket,
„Gazduramnak ugyis rossz a csillagzatja,
Hát még... de legyen meg isten akaratja.”

2.

Ma azonban, éppen mikor odaértem, kinyílt a ház kapuja, és egy kisfiú lépett ki rajta. Vékony, szemüveges, szőke kisfiú. Egyenesen rám nézett, mintha engem várna, aztán riadtan körülkémlelt, hátha meglátja valaki. Nem járt arra senki. A kisfiú rám hunyorított, és intett:

– Gyere.

Nem ellenkeztem, tudtam, hogy nagyon fontos dolog–ról van szó, és utána indultam.

A kapu mögött kavicsos út ágazott ketté, az egyik ág szürke kőlépcsőhöz vezetett, melyen a házba lehetett bejutni, a másik pedig a haragoszöld, elvadult kertbe vitt. Középen hatalmas gesztenyefa trónolt.

A kertbe mentünk. Lábujjhegyen, hogy ne csiko–rogjon a kavics. A kisfiú időnként hátrafordult, rám nézett, és a szája elé tette az ujját:

– Pszt!

 

A)   Melyik szöveg van prózában és melyik van versben? Támaszd alá érvekkel!

B)   Fogalmazd meg, mi történik az első szövegben? Hát a másodikban?

C)   Ki meséli el az eseményt az első szövegben? A) elbeszélő B) lírai én C) szereplő

D)   Mit gondolsz, ki mesél a második szövegben? A) elbeszélő B) lírai én C) szereplő

E)    Mi a különbség a két beszélő között?

 

  1. IV.        Olvasd el többször az alábbi szövegrészletet!

1. Döntsd el, prózában vagy versben van-e írva!

2. Állapítsd meg, líra, dráma vagy epika! Válaszaidat indokold!

 

 

  1. A.    A múltak májusába
    Eljössz-e még velem?
    A múltak májusába,
    Mely csupa szerelem.

 

 

  1. B.    ŐRNAGY Persze, úgy gondolom, hogy ezt nem szabad uniformizálni. Minden nemzet más színű és más formájú dobozokat csinálhatna. A hollandusok olyan gömbölyűt, amilyen a sajtjuk. A franciák olyant, ami muzsikálni tud. Még az oroszoknak is, ha már legyőztük őket, szabad lenne dobozokat csinálniuk. Persze, csak kicsiket, mint a gyufásskatulya.

ÁGIKA Jaj, ha én azt megérhetném!

ŐRNAGY Ez nem lesz hamar. De ha sikerül, ha gyoz ez az eszme, akkor az egész emberiség áldani fogja a nevünket.

ÁGIKA Őrnagy úr! Kedves őrnagy úr! Tessék megengedni, hogy kezet csókoljak a kedves őrnagy úrnak!

ŐRNAGY Azt nem engedhetem!

 

 

  1. C.   Harangok, harangok - ajkukhoz féreg nem érhet. Harangokat nem lehet megfertőzni. Agyvérzés foltjaival nem remegnek. Szívgörcs nem öli meg őket. Alvó csillagok s baglyok alatt szólnak a harangok, bongnak, rengve csikorognak tengelyükön.

 

 

  1. D.    Kurrah Mit kerestél?

Berreh Mit találtál?

Kurrah Ürgecombot.

Berreh Sárcsa-lábot.

Kurrah Rosz ebéd.

Berreh Szegény ebéd.

Kurrah Vissza, vissza, vissza még.

Berreh Jobbra én, te balra mégy.

 

 

 

  1. V.           Olvasd el többször az alábbi részletet!

Ki mondja el az alábbi sorokat? A) elbeszélő  B) lírai én  C) szereplő

 

 

  1. A.    Így szeretnék egyszer e tájról elmenni,
    Színből, fényből oda, ahol szürkül a semmi,
    Madárként az ágon, dallal elpihenni!

 

 

  1. B.    – Hát mi baja van, vitéz gróf úr?

– Bizony lezuhantunk egy német géppel.

A professzor megvizsgálta tetőtől talpig.

– Úgy látszik, hogy a grófok zuhanni is jobban tudnak, mint más közönséges ember – mondta mosolyogva.

– Nem maradok idegsokkos, professzor úr?

– Három hét múlva táncolni fogunk, úgy is éppen időszerű lesz. Hol zuhant le?

– Bukarest környékén. Ötven méter magasságból.

– Hiszen az csak egy ugrás.

– Szép kis ugrás! – mondta a gróf, és ő is nevetett.

Behozta két szolga a címeres bőröndöt.

 

 

  1. C.   A lélek egyre többet elvisel,
    holtak között hallgatag ballagok,
    újszülött rémek s hitek kisérnek
    és a vándorlófényű csillagok.

 

 

  1. D.   Csongor                        Megállj.

Kalmár           Pénz kell-e? izzadj; járj utána, s lesz. -
Tőlem csak annak jut, ki dolgozik.

Csongor         Más az, mit kérek: tedd le gondodat.
Te sokfelé jársz dús hajóidon,
Ahol kel és száll, láttad a napot,
Szólj, Tündérhonban üdlak merre van,

Kalmár           Ah, hát beteg vagy? Ódd magad, hogy a
Tündérhazában éhen ne vessz.
Itt van zsebemben a tündérvilág,

 

  1. E.    Bátran neki indult az vár árokjának,
    Nem gondol semmit is, hogy társai hullnak,
    Mellette s fölötte ónok sürün járnak,
    Sokak közép mellyén az vasban akadnak.

Ő kézzel, ő szemmel, ő bátor járással
Biztatja társait haragos torkával,
Mikor oda érkezik, hon megnyitott fal
Radovánt mutatja száz vitéz szablyával.

 

  1. VI.           A fenti szövegrészleteket csoportosítsd a táblázat szerint!

 

 

 

Az I., a II. és III. feladat szövegrészletei

Vers

Próza

Líra

Dráma

Epika

 

 

 

 

A IV. feladat szövegrészletei

Vers

Próza

Líra

Dráma

Epika

 

 

 

 

Az V. feladat szövegrészletei

Vers

Próza

Líra

Dráma

Epika