Történelem, vallás, filozófia, tudomány
Ókor
Az emberiség történelmének az írásbeliség megjelenésétől (i.e. 4. évezred) a Nyugatrómai Birodalom bukásáig (i.u. 476.) tartó korszaka.
Antikvitás
Az ókori görög és római kor művészetének, kultúrájának, szellemének és emberfelfogásának összegző neve.
Smart notebook dokumentumok interaktív táblára:
Készítette: Csuszó Sándor
Kréta, Mükéné
A polisz és a gyarmatosítás
Demokrácia
Spárta
Görög-perzsa háborúk
A peloponnészoszi háború és a poliszrendszer válsága. Makedónia felemelkedése
Nagy Sándor. Hellénizmus
Összefoglalás
[swf src="https://irodalomtanulas.hu/wp-content/uploads/2012/09/hellasz_map_009.swf" width=800 height=500]
Korszakok
Archaikus kor (Kr.e. VIII.-VI. század)
Rabszolgatartó társadalom. Jelentős városállamok: Spárta, Athén.
A perzsák elleni küzdelem összeforrasztja a városállamokat. Athén szerzi meg a vezető szerepet (déloszi szövetség).
Kialakul az epika, líra.
Klasszikus kor, virágkor (Kr.e. V. század)
Periklész vezetése alatt továbbra is Athéné a politikai, gazdasági, kulturális hatalom.
Peloponnészoszi háború: Athén és Spárta között. Athén vereséget szenved. A meggyöngült városokat Makedónia meghódolásra kényszeríti (Fülöp király, Nagy Sándor).
Kialakul a dráma.
Hellenizmus (Nagy Sándor halálától, Kr.e. 323-tól Kr.u. 1-2. sz)
Az egységes kultúra felbomlik. Kevésbé tartalmas alkotásokat hoznak létre, a csillogásra, pompára törekszenek. Görögország a római terjeszkedésnek nem tud ellenállni és tartománnyá válik. Ezzel az ókori görögség önálló történelme lezárul.
Világnézet
Smart notebook dokumentum interaktív táblára:
Készítette: Csuszó Sándor
A görög hitvilág és tudomány
Vallás
Politeizmus, mítosz, mitológia (forrás: Hésziodosz: Theogonia, Homérosz)
A görögök úgy képzelték, hogy isteneik az Olümposzon élnek, emberalakúak (antropomorfizmus), de halhatatlanok.
Vallási intézmények:jóshelyek (leghíresebb: Zeuszé Dodónában és Apollóné Delphoi-ban, felirata: Ismerd meg önmagad! Gnóthi szeauton!)
Ünnepi játékok: Zeusz tiszteletére rendezték őket Olümpiában, győzteseit Kr.e. 776-tól jegyezték fel (ez a görög időszámítás kezdete).
Filozófia
Filozófia = a bölcsesség szeretete
Kezdetben a filozófia minden szakágat magába foglalt, a filozófia maga volt a tudomány. "A filozófia kezdete a csodálkozás." (Platón)
Két világnézet:
materializmus: az anyag elsődlegessége a tudattal szemben
idealizmus: a szellem, az eszme, a tudat elsődlegessége az objektív valósággal, az anyaggal szemben
Korszakai:
I. Preszokratikus (Szókratész előtti) filozófia: milétoszi filozófusok, püthagoreusok, Empedoklész, atomisták, Hérakleitosz, szofisták
II. Klasszikus filozófia: Szókratész, Platón, Arisztotelész
III. Hellenisztikus filozófia: sztoicizmus, epikureizmus, szkepticizmus
IV. Újplatonizmus: Plótinosz
I. Preszokratikus (Szókratész előtti) filozófia
Milétoszi filozófusok
A világot egyetlen őselemből (arché=ősok) származtatták, tehát föltételezték, hogy a világ sok különféle jelensége valahogyan mégis egységes.
Azt mondták, hogy az őselem anyagi természetű (pl. víz- Thalész, levegő-Anaximenész)
Milétoszi filozófusok
Híresek paradoxonai (feloldhatatlan ellentmondás): „Akhilleusz és a teknős”: A leggyorsabb futó soha nem fogja utolérni a leglassúbbat, mert előbb mindig el kell jutnia oda, ahonnan a lassúbb indult. Így a lassúbbnak mindig lesz egy kis előnye. A „Nyíl”: Minden, ami pontosan a saját méretével azonos helyet foglal el, nyugalomban van. A „most”-ban a mozgó saját méretével azonos helyet foglal el. Tehát a „most”-ban a mozgó nyugalomban van. Mármost a mozgó mindig a „most”-ban mozog, tehát ami mozog, az mozgása során mindig nyugalomban van.
Püthagorasz által alapított iskola, a számok jelentőségét állítják a középpontba.
Még az erényeket is meghatározott számokkal azonosítják.
Az ősok a 4 elem (víz, föld, tűz, levegő), melyet a szeretet és a gyűlölet mozgat.
Atomisták
Leukipposz és Démokritosz: minden atomokból (=oszthatatlan testecske) áll. Ezek nem pusztulnak el soha. Üres térben mozognak és így jutnak kapcsolatba egymással, így jön létre minden. A lélek is (tűz)atomokból áll.
II. Klasszikus filozófia
A szofistákkal szemben lépett fel. Nem alapított iskolát, hanem sétálva, beszélgetve vezette rá hallgatóit az erkölcsi igazságok felismerésére. Írásos műve nem maradt fenn, elsősorban tanítványa, Platón dialógusaiból ismerjük tanításait. Ellenzői azzal vádolták, hogy rossz hatással van a fiatalokra és istengyalázó, ezért halálra ítélték (kiitta a bürökpoharat). Életét végigkísérte a daimón, a belső hang (lelkiismeret), amire feltétlenül fontos hallgatni, mert ez a daimón az ember belső segítsége, és mindenkiben megtalálható.A beszélgetőtársakat naiv kérdésekkel vezette rá arra, hogy valójában nem is tudják azt, amit tudni vélnek (kérdve kifejtő módszer). Szókratész úgy állítja be, hogy érdeklődik beszélgetőpartnereinél valami iránt, hiszen ő nem tud semmit („tudom, hogy semmit sem tudok”), de persze a beszélgetés során hamar világossá válik, hogy sokkal alaposabban átlátja a beszélgetés tárgykörét, mint azok, akikkel szóba elegyedik.
Az emberekben meglévő helyes gondolatok megszületésében résztvállaló filozófus-bábamester volt. Hite szerint ő ugyanúgy segítette világra az emberekben lévő "jó"-t és helyes gondolatokat, mint ahogy a bába az újszülöttet. Az erkölcs kérdései izgatták, az ember boldogsága érdekli. Az erény a jónak ismerete, egyedül ez tehet boldoggá, aki tehát nem a jót cselekszi, magát teszi boldogtalanná. Aki a rosszat cselekszi, csak azért teszi, mert nem ismerte a jót. Ezért kell rávezetni az embereket arra, hogy hamis képzetek és értékek világában élnek. Ezzel azt mondja, hogy van abszolút jó, szép és igazságos, ezeknek a megismerésére kell törekedni, és lehet is, mert ez a jó megismerhető.
Két ellentétes filozófiai iskola hivatkozik rá:
Cinizmus: keserű, közönyös, semmilyen érték nincs a világban, pl. Diogenész (hordóban él)
Szókratész tanítványa. „Minden nyugati filozófia csak lábjegyzet Platónhoz.” Legtöbb írása dialógus, melyben Szókratész a főszereplő. Iskolája az Akadémia, mely 1000 évig áll fenn.
Ideatan: a földi dolgok csupán gyarló utánzatai az örök és tökéletes mintaképeknek, az ideáknak. Az ideákat nem lehet tapasztalati úton megismerni, csak a gondolkodás segítségével, tőlünk független létezők. Platón az ideákat elébe helyezte az anyagi világnak. Filozófiájának középpontjában a jó ideája áll: minden lét célja és eredete, ezért a többi idea fölött áll. A lélek az ideákat egy korábbi, túlvilági életből ismeri, a testbe lépéskor elfelejtette őket, ezért az életében visszaemlékezik rájuk. Így minden megismerés és tanulás visszaemlékezés. Leghíresebb hasonlata a „barlanghasonlat”: az emberek barlangokban leláncolt lényekhez hasonlítanak, akik a valóságos világból semmit nem látnak, mert a bejáratnak háttal ülnek. A barlang szájánál ég a tűz, az emberek pedig a tárgyak árnyékát látják csak, ami a barlang falára vetül, és azt hiszik valóságnak.
Platón szerint a lélek uralkodik a test felett. Hisz a halhatatlan lélek létezésében, mely be van zárva a testbe „hasonlóan egy betegséghez.” A lélek 3 része: az ész, a bátorság, a vágyakozás. A 4 erény Platón szerint: bölcsesség, bátorság, mértékletesség, és fölöttük az igazságosság. = kardinális erények.
Államelmélet: a tökéletes állam 3 rendből áll: az oktatók rendje, akik vezetik az államot, a katonák rendje, a földművesek rendje. A „filozófus királyok” 50 évnyi tanulás után állnak az állam élére. A magántulajdon tilos. Az asszonyok, gyerekek is közösek. Az államszervezet alapja a nevelés: a 20. életévig zene, költészet, testnevelés, 10 évig matematika, csillagászat, 5 évig filozófia, 15 év gyakorlat, majd kormányzás vagy elmélkedő élet.
Legjelentősebb alkotása a logika alapjainak kidolgozása. Dedukció: az általánosból halad az egyes felé. Pl.: 1. Minden ember halandó. 2. Szókratész ember.(premisszák-állítások) 3. Tehát Szókratész halandó. (konklúzió). Indukció: egyesből következtet az általánosra. Pl.: Ha a hozzáértő kormányos a legjobb, és a hozzáértő kocsihajtó a legjobb, akkor minden dologban a hozzáértő lesz a legjobb.
Pszichológia: 3 lélekrész: növényi lélek (táplálkozás), állati lélek (érzéskelés), az ész (szellemi tevékenység).
Az erény a szélsőségek középarányaként fogalmazható meg: bátorság (gyávaság-vakmerőség), nagyvonalúság (pazarlás-fösvénység). A legkimagaslóbb erény az igazságosság.
Államelmélet: nem az ideális, hanem a lehetséges államról írt. Az állam feladata a polgárok erkölcsi tökéletesítése.
Költészettan: Poétika c. művében kidolgozza a költészet (különösen a tragédia) elméletét. Az utánzás (mimézisz): a művészetnek a valóságot kell tükröznie, de nem másolnia (az a történelem). A hármas egység törvénye (idő-hely-cselekmény egysége). Katarzis (megtisztulás): a művészetnek meg kell tisztítania a nézőt.
III. Hellenisztikus filozófia
Megalapítója Zénon, az athéni stoa poikilében (tarka csarnok) tartott előadásokat.
A világ dolgai és eseményei célszerű és tervszerű rend szerint mennek végbe. Ez a sors, a gondviselés, melynek szükségszerűsége elől nem lehet kitérni. A legfőbb boldogság a szenvedélymentesség. A bölcs ember egykedvű, nem rabja semmiféle indulatnak, meghalni is nyugodtan tud.
Képviselői: Seneca, Marcus Aurelius.
Epikurosz: alapelve az öröm, melyre minden élőlény törekszik. Öröm= fájdalomtól és nyugtalanságtól való mentesség. A zavarmentes lelkiállapot biztosítja a boldogságot.
Szkepticizmus(=körültekintés) Az ítélettől való tartózkodás és a lélek nyugalma összefügg. A nyugtalanság a dolgok megismerésére és értékelésére irányuló törekvésből ered. Minden kijelentés esetében azonos értékű, de azzal szemben álló vélemény is elgondolható (Pl.: nem vitatható, hogy a méz számunkra édes ízű, de az igen, hogy édes). Ezért a szkepticizmus lényege a kételkedés.
IV. Újplatonizmus
Plótinosz: az Egyből vezethető le minden létezés. Az Egy az abszolút teljesség, egység és jó. Ahogy a fény sem választható el forrásától, a Naptól, úgy a lét sem választható el forrásától, az Egytől. Emanáció: az Egy leképeződik egy alacsonyabb szintre, így alakul ki a szellem, az ideák világa. A lélek köti össze az anyagi és a szellemi világot. Az anyag áll a legtávolabb az Egytől, a legsötétebb. Az Egyhez történő felemelkedés a megtisztulás. Pl. a művészetben, filozófiában győzi le a lélek az anyagot és emelkedik a szellemhez.
Természettudományok
Csillagászat: Arisztarkhosz azt tanította, hogy a föld forog és kering a nap körül. Hérakleidés: a Föld a tengelye körül forog.
Matematika: Eukleidész, Püthagorasz, Thalész.
Fizika: Arkhimédész felfedezte a fajsúly törvényét. Empedoklés: légellenállás. Zénon: a mozgás látszólagos. Démokritosz: a dolgok atomokból állnak.
Földrajz: Anaximandros: térkép. Hekataios: a világ első leírása.
Orvostudomány: Fölfedezték, hogy az érzéklelés központja az agy. Hippokratész azt tanította, hogy a betegségek nem természetfölötti eredetűek, hanem természetes okaik vannak. Hippokratészi eskü.
Történetírás: Hérodotosz (a történetírás atyja) volt az első, aki a történelem törvényszerűségének megragadására kísérletet tett. Szerinte a történelem alapvető törvényszerűsége a körforgás, mindig ugyanaz ismétlődik, nincs fejlődés. Művei: Munkák és napok, Theogonia.
Thuküdidész a peloponnészoszi háború történetét írta meg, az összefüggések feltárásában minden természetfölötti tényezőt kiküszöbölt.
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok c. könyve: görög és római történelmi személyiségek életrajzai.
Szónokok: Démoszthenész, Protagórasz, Gorgiasz
A görög kultúra hatása
A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett az ókori görögség kultúrája. Hatása akkora, mint a Bibliáé.
1. Római irodalom: Művészetének alapjául veszi, imitálja a görögöket.
2. Reneszánsz és humanizmus: A középkor után az antikvitás újrafelfedezése. A humanisták a rómaihoz fordulnak, a késő-humanisták figyelme kiterjed a görögre is.
3. Klasszicizmus
A német klasszikus esztétika (XVIII.sz. második fele) teszi meg a görög művészetet utolérhetetlen példaképpé, minden művészetek legnagyobbikává.
Winckelmann
– A természet vagy görög művészet utánzása kérdésében az utóbbira szavaz. A görög művészek már elvégezték a szép és ábrázolásra méltó jelenségek kiválasztását a természetben. Így ha őket utánozzuk, hamarabb és tökéletesebb módon alkothatunk szépet.
– A görög művészet lényege: "A nemes egyszerűség és csöndes nagyság."
– A görög művészet etalon jellegét az adja, hogy benne esztétikum, bölcselet (filozófia) és etika szerves egységet alkot. Harmónia, nyugalom, derű, kiegyensúlyozottság, mértéktartás, test és lélek egysége, ember-természet-isten egysége jellemzi.
4. Nietzsche (német filozófus)
1872 – A tragédia születése című tanulmánya
Radikálisan szakít a winckelmanni felfogással. Fölfedezi a görög kultúrában az apollóni elem mellett (ld. Winckelmann) a dionüsszoszi elemet: féktelenség, diszharmónia, tragikum, vadság, szenvedély, mámor, a korlátok lerombolása.
Művek
Racine: Phaedra
Shelley: A megszabadított Prométheusz
Sartre: A trójai nők
Joyce: Ullysses
Bornemissza Péter: Elektra
Eörsi István: Huligán Antigoné
Petőfi: Homér és Osszián
Arany János: Ősszel
Babits Mihály: Homérosz…