Történelem, vallás, filozófia, tudomány
Ókor
Az emberiség történelmének az írásbeliség megjelenésétől (i.e. 4. évezred) a Nyugatrómai Birodalom bukásáig (i.u. 476.) tartó korszaka.
Antikvitás
Az ókori görög és római kor művészetének, kultúrájának, szellemének és emberfelfogásának összegző neve.
Smart notebook dokumentumok interaktív táblára:
Készítette: Csuszó Sándor
Kréta, Mükéné
A polisz és a gyarmatosítás
Demokrácia
Spárta
Görög-perzsa háborúk
A peloponnészoszi háború és a poliszrendszer válsága. Makedónia felemelkedése
Nagy Sándor. Hellénizmus
Összefoglalás
[swf src="https://irodalomtanulas.hu/wp-content/uploads/2012/09/hellasz_map_009.swf" width=800 height=500]
Korszakok
Archaikus kor (Kr.e. VIII.-VI. század)
Rabszolgatartó társadalom. Jelentős városállamok: Spárta, Athén.
A perzsák elleni küzdelem összeforrasztja a városállamokat. Athén szerzi meg a vezető szerepet (déloszi szövetség).
Kialakul az epika, líra.
Klasszikus kor, virágkor (Kr.e. V. század)
Periklész vezetése alatt továbbra is Athéné a politikai, gazdasági, kulturális hatalom.
Peloponnészoszi háború: Athén és Spárta között. Athén vereséget szenved. A meggyöngült városokat Makedónia meghódolásra kényszeríti (Fülöp király, Nagy Sándor).
Kialakul a dráma.
Hellenizmus (Nagy Sándor halálától, Kr.e. 323-tól Kr.u. 1-2. sz)
Az egységes kultúra felbomlik. Kevésbé tartalmas alkotásokat hoznak létre, a csillogásra, pompára törekszenek. Görögország a római terjeszkedésnek nem tud ellenállni és tartománnyá válik. Ezzel az ókori görögség önálló történelme lezárul.
Világnézet
Smart notebook dokumentum interaktív táblára:
Készítette: Csuszó Sándor
A görög hitvilág és tudomány
Vallás
Politeizmus, mítosz, mitológia (forrás: Hésziodosz: Theogonia, Homérosz)
A görögök úgy képzelték, hogy isteneik az Olümposzon élnek, emberalakúak (antropomorfizmus), de halhatatlanok.
Vallási intézmények:jóshelyek (leghíresebb: Zeuszé Dodónában és Apollóné Delphoi-ban, felirata: Ismerd meg önmagad! Gnóthi szeauton!)
Ünnepi játékok: Zeusz tiszteletére rendezték őket Olümpiában, győzteseit Kr.e. 776-tól jegyezték fel (ez a görög időszámítás kezdete).
Filozófia
Filozófia = a bölcsesség szeretete
Kezdetben a filozófia minden szakágat magába foglalt, a filozófia maga volt a tudomány. "A filozófia kezdete a csodálkozás." (Platón)
Két világnézet:
materializmus: az anyag elsődlegessége a tudattal szemben
idealizmus: a szellem, az eszme, a tudat elsődlegessége az objektív valósággal, az anyaggal szemben
Korszakai:
I. Preszokratikus (Szókratész előtti) filozófia: milétoszi filozófusok, püthagoreusok, Empedoklész, atomisták, Hérakleitosz, szofisták
II. Klasszikus filozófia: Szókratész, Platón, Arisztotelész
III. Hellenisztikus filozófia: sztoicizmus, epikureizmus, szkepticizmus
IV. Újplatonizmus: Plótinosz
I. Preszokratikus (Szókratész előtti) filozófia
Milétoszi filozófusok
A világot egyetlen őselemből (arché=ősok) származtatták, tehát föltételezték, hogy a világ sok különféle jelensége valahogyan mégis egységes.
Azt mondták, hogy az őselem anyagi természetű (pl. víz- Thalész, levegő-Anaximenész)
Milétoszi filozófusok
Híresek paradoxonai (feloldhatatlan ellentmondás): „Akhilleusz és a teknős”: A leggyorsabb futó soha nem fogja utolérni a leglassúbbat, mert előbb mindig el kell jutnia oda, ahonnan a lassúbb indult. Így a lassúbbnak mindig lesz egy kis előnye. A „Nyíl”: Minden, ami pontosan a saját méretével azonos helyet foglal el, nyugalomban van. A „most”-ban a mozgó saját méretével azonos helyet foglal el. Tehát a „most”-ban a mozgó nyugalomban van. Mármost a mozgó mindig a „most”-ban mozog, tehát ami mozog, az mozgása során mindig nyugalomban van.
Püthagorasz által alapított iskola, a számok jelentőségét állítják a középpontba.
Még az erényeket is meghatározott számokkal azonosítják.
Az ősok a 4 elem (víz, föld, tűz, levegő), melyet a szeretet és a gyűlölet mozgat.
Atomisták
Leukipposz és Démokritosz: minden atomokból (=oszthatatlan testecske) áll. Ezek nem pusztulnak el soha. Üres térben mozognak és így jutnak kapcsolatba egymással, így jön létre minden. A lélek is (tűz)atomokból áll.
II. Klasszikus filozófia

A beszélgetőtársakat naiv kérdésekkel vezette rá arra, hogy valójában nem is tudják azt, amit tudni vélnek (kérdve kifejtő módszer). Szókratész úgy állítja be, hogy érdeklődik beszélgetőpartnereinél valami iránt, hiszen ő nem tud semmit („tudom, hogy semmit sem tudok”), de persze a beszélgetés során hamar világossá válik, hogy sokkal alaposabban átlátja a beszélgetés tárgykörét, mint azok, akikkel szóba elegyedik.
Az emberekben meglévő helyes gondolatok megszületésében résztvállaló filozófus-bábamester volt. Hite szerint ő ugyanúgy segítette világra az emberekben lévő "jó"-t és helyes gondolatokat, mint ahogy a bába az újszülöttet. Az erkölcs kérdései izgatták, az ember boldogsága érdekli. Az erény a jónak ismerete, egyedül ez tehet boldoggá, aki tehát nem a jót cselekszi, magát teszi boldogtalanná. Aki a rosszat cselekszi, csak azért teszi, mert nem ismerte a jót. Ezért kell rávezetni az embereket arra, hogy hamis képzetek és értékek világában élnek. Ezzel azt mondja, hogy van abszolút jó, szép és igazságos, ezeknek a megismerésére kell törekedni, és lehet is, mert ez a jó megismerhető.
Két ellentétes filozófiai iskola hivatkozik rá:
Cinizmus: keserű, közönyös, semmilyen érték nincs a világban, pl. Diogenész (hordóban él)
Szókratész tanítványa. „Minden nyugati filozófia csak lábjegyzet Platónhoz.” Legtöbb írása dialógus, melyben Szókratész a főszereplő. Iskolája az Akadémia, mely 1000 évig áll fenn.
Ideatan: a földi dolgok csupán gyarló utánzatai az örök és tökéletes mintaképeknek, az ideáknak. Az ideákat nem lehet tapasztalati úton megismerni, csak a gondolkodás segítségével, tőlünk független létezők. Platón az ideákat elébe helyezte az anyagi világnak. Filozófiájának középpontjában a jó ideája áll: minden lét célja és eredete, ezért a többi idea fölött áll. A lélek az ideákat egy korábbi, túlvilági életből ismeri, a testbe lépéskor elfelejtette őket, ezért az életében visszaemlékezik rájuk. Így minden megismerés és tanulás visszaemlékezés. Leghíresebb hasonlata a „barlanghasonlat”: az emberek barlangokban leláncolt lényekhez hasonlítanak, akik a valóságos világból semmit nem látnak, mert a bejáratnak háttal ülnek. A barlang szájánál ég a tűz, az emberek pedig a tárgyak árnyékát látják csak, ami a barlang falára vetül, és azt hiszik valóságnak.
Platón szerint a lélek uralkodik a test felett. Hisz a halhatatlan lélek létezésében, mely be van zárva a testbe „hasonlóan egy betegséghez.” A lélek 3 része: az ész, a bátorság, a vágyakozás. A 4 erény Platón szerint: bölcsesség, bátorság, mértékletesség, és fölöttük az igazságosság. = kardinális erények.
Államelmélet: a tökéletes állam 3 rendből áll: az oktatók rendje, akik vezetik az államot, a katonák rendje, a földművesek rendje. A „filozófus királyok” 50 évnyi tanulás után állnak az állam élére. A magántulajdon tilos. Az asszonyok, gyerekek is közösek. Az államszervezet alapja a nevelés: a 20. életévig zene, költészet, testnevelés, 10 évig matematika, csillagászat, 5 évig filozófia, 15 év gyakorlat, majd kormányzás vagy elmélkedő élet.
Legjelentősebb alkotása a logika alapjainak kidolgozása. Dedukció: az általánosból halad az egyes felé. Pl.: 1. Minden ember halandó. 2. Szókratész ember.(premisszák-állítások) 3. Tehát Szókratész halandó. (konklúzió). Indukció: egyesből következtet az általánosra. Pl.: Ha a hozzáértő kormányos a legjobb, és a hozzáértő kocsihajtó a legjobb, akkor minden dologban a hozzáértő lesz a legjobb.
Pszichológia: 3 lélekrész: növényi lélek (táplálkozás), állati lélek (érzéskelés), az ész (szellemi tevékenység).
Az erény a szélsőségek középarányaként fogalmazható meg: bátorság (gyávaság-vakmerőség), nagyvonalúság (pazarlás-fösvénység). A legkimagaslóbb erény az igazságosság.
Államelmélet: nem az ideális, hanem a lehetséges államról írt. Az állam feladata a polgárok erkölcsi tökéletesítése.
Költészettan: Poétika c. művében kidolgozza a költészet (különösen a tragédia) elméletét. Az utánzás (mimézisz): a művészetnek a valóságot kell tükröznie, de nem másolnia (az a történelem). A hármas egység törvénye (idő-hely-cselekmény egysége). Katarzis (megtisztulás): a művészetnek meg kell tisztítania a nézőt.
III. Hellenisztikus filozófia
Megalapítója Zénon, az athéni stoa poikilében (tarka csarnok) tartott előadásokat.
A világ dolgai és eseményei célszerű és tervszerű rend szerint mennek végbe. Ez a sors, a gondviselés, melynek szükségszerűsége elől nem lehet kitérni. A legfőbb boldogság a szenvedélymentesség. A bölcs ember egykedvű, nem rabja semmiféle indulatnak, meghalni is nyugodtan tud.
Képviselői: Seneca, Marcus Aurelius.
Epikurosz: alapelve az öröm, melyre minden élőlény törekszik. Öröm= fájdalomtól és nyugtalanságtól való mentesség. A zavarmentes lelkiállapot biztosítja a boldogságot.
Szkepticizmus(=körültekintés) Az ítélettől való tartózkodás és a lélek nyugalma összefügg. A nyugtalanság a dolgok megismerésére és értékelésére irányuló törekvésből ered. Minden kijelentés esetében azonos értékű, de azzal szemben álló vélemény is elgondolható (Pl.: nem vitatható, hogy a méz számunkra édes ízű, de az igen, hogy édes). Ezért a szkepticizmus lényege a kételkedés.
IV. Újplatonizmus
Plótinosz: az Egyből vezethető le minden létezés. Az Egy az abszolút teljesség, egység és jó. Ahogy a fény sem választható el forrásától, a Naptól, úgy a lét sem választható el forrásától, az Egytől. Emanáció: az Egy leképeződik egy alacsonyabb szintre, így alakul ki a szellem, az ideák világa. A lélek köti össze az anyagi és a szellemi világot. Az anyag áll a legtávolabb az Egytől, a legsötétebb. Az Egyhez történő felemelkedés a megtisztulás. Pl. a művészetben, filozófiában győzi le a lélek az anyagot és emelkedik a szellemhez.
Természettudományok
Csillagászat: Arisztarkhosz azt tanította, hogy a föld forog és kering a nap körül. Hérakleidés: a Föld a tengelye körül forog.
Matematika: Eukleidész, Püthagorasz, Thalész.
Fizika: Arkhimédész felfedezte a fajsúly törvényét. Empedoklés: légellenállás. Zénon: a mozgás látszólagos. Démokritosz: a dolgok atomokból állnak.
Földrajz: Anaximandros: térkép. Hekataios: a világ első leírása.
Orvostudomány: Fölfedezték, hogy az érzéklelés központja az agy. Hippokratész azt tanította, hogy a betegségek nem természetfölötti eredetűek, hanem természetes okaik vannak. Hippokratészi eskü.
Történetírás: Hérodotosz (a történetírás atyja) volt az első, aki a történelem törvényszerűségének megragadására kísérletet tett. Szerinte a történelem alapvető törvényszerűsége a körforgás, mindig ugyanaz ismétlődik, nincs fejlődés. Művei: Munkák és napok, Theogonia.
Thuküdidész a peloponnészoszi háború történetét írta meg, az összefüggések feltárásában minden természetfölötti tényezőt kiküszöbölt.
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok c. könyve: görög és római történelmi személyiségek életrajzai.
Szónokok: Démoszthenész, Protagórasz, Gorgiasz
A görög kultúra hatása
A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett az ókori görögség kultúrája. Hatása akkora, mint a Bibliáé.
1. Római irodalom: Művészetének alapjául veszi, imitálja a görögöket.
2. Reneszánsz és humanizmus: A középkor után az antikvitás újrafelfedezése. A humanisták a rómaihoz fordulnak, a késő-humanisták figyelme kiterjed a görögre is.
3. Klasszicizmus
A német klasszikus esztétika (XVIII.sz. második fele) teszi meg a görög művészetet utolérhetetlen példaképpé, minden művészetek legnagyobbikává.
Winckelmann
– A természet vagy görög művészet utánzása kérdésében az utóbbira szavaz. A görög művészek már elvégezték a szép és ábrázolásra méltó jelenségek kiválasztását a természetben. Így ha őket utánozzuk, hamarabb és tökéletesebb módon alkothatunk szépet.
– A görög művészet lényege: "A nemes egyszerűség és csöndes nagyság."
– A görög művészet etalon jellegét az adja, hogy benne esztétikum, bölcselet (filozófia) és etika szerves egységet alkot. Harmónia, nyugalom, derű, kiegyensúlyozottság, mértéktartás, test és lélek egysége, ember-természet-isten egysége jellemzi.
4. Nietzsche (német filozófus)
1872 – A tragédia születése című tanulmánya
Radikálisan szakít a winckelmanni felfogással. Fölfedezi a görög kultúrában az apollóni elem mellett (ld. Winckelmann) a dionüsszoszi elemet: féktelenség, diszharmónia, tragikum, vadság, szenvedély, mámor, a korlátok lerombolása.
Művek
Racine: Phaedra
Shelley: A megszabadított Prométheusz
Sartre: A trójai nők
Joyce: Ullysses
Bornemissza Péter: Elektra
Eörsi István: Huligán Antigoné
Petőfi: Homér és Osszián
Arany János: Ősszel
Babits Mihály: Homérosz…