Verstan
Forrás és további részletek: http://enciklopedia.fazekas.hu/index2.htm
Strófa-és versszerkezetek Az időmértékes verselés Az ütemhangsúlyos verselés A rím
A szöveg formája lehet vers vagy próza.
A vers olyan szöveg, amelynek hangzásbeli (kivételként: írásbeli) kötöttsége van, azaz valamilyen ritmusa.
A ritmus: szabályos ismétlődés, azonos vagy hasonló jelenségek bizonyos időközönkénti visszatérése.
A próza olyan szöveg, amelynek nincs ritmusa.
A prózavers: olyan költői szöveg, amelynek a formája próza (lapszéltől lapszélig terjedő tördelésű), de nagyfokú költői intenzitás jellemzi.
Harangok, harangok - ajkukhoz féreg nem érhet. Harangokat nem lehet megfertőzni. Agyvérzés foltjaival nem remegnek. Szívgörcs nem öli meg őket. Alvó csillagok s baglyok alatt szólnak a harangok, bongnak, rengve csikorognak tengelyükön.
Nagy László: Jönnek a harangok értem
A képvers (kalligramma): olyan költemény, amely vizuális megformálásával is többletjelentéseket fejez ki. A hangritmust az illusztráció és a különös elrendezés helyettesíti vagy kiegészíti.
A vers, mint szövegforma
A vers ritmusos szövegforma. Alapeleme a szótag. A versritmust kísérő jelenség lehet a rím, ez a hangsúlyos és az időmértékes versben is megjelenhet. A versszakok sajátos eleme némely versekben a refrén.
A költő egyéb eljárásai: a versritmus és az értelmi ritmus viszonya (megfelelésük vagy ellenjátékuk), a verssor és a versmondat viszonya (egybeesésük, illetve az áthajlás). A versritmus járulékos tényezője a szünet.
[swf src="https://irodalomtanulas.hu/wp-content/uploads/2013/07/egy-kalligramma-születése-és-apollinaire.swf" width=800 height=500]
Forrás: SDT
[swf src="https://irodalomtanulas.hu/wp-content/uploads/2013/07/készíts-kalligrammát.swf" width=800 height=500]
Forrás: SDT