Verstan

Forrás és további részletek: http://enciklopedia.fazekas.hu/index2.htm

Strófa-és versszerkezetek  Az időmértékes verselés Az ütemhangsúlyos verselés A rím

A szöveg formája lehet vers vagy próza.

A vers olyan szöveg, amelynek hangzásbeli (kivételként: írásbeli) kötöttsége van, azaz valamilyen ritmusa.

A ritmus: szabályos ismétlődés, azonos vagy hasonló jelenségek bizonyos időközönkénti visszatérése.

A próza olyan szöveg, amelynek nincs ritmusa.

A prózavers: olyan költői szöveg, amelynek a formája próza (lapszéltől lapszélig terjedő tördelésű), de nagyfokú költői intenzitás jellemzi.

Harangok, harangok - ajkukhoz féreg nem érhet. Harangokat nem lehet megfertőzni. Agyvérzés foltjaival nem remegnek. Szívgörcs nem öli meg őket. Alvó csillagok s baglyok alatt szólnak a harangok, bongnak, rengve csikorognak tengelyükön.

Nagy László: Jönnek a harangok értem

A képvers (kalligramma): olyan költemény, amely vizuális megformálásával is többletjelentéseket fejez ki. A hangritmust az illusztráció és a különös elrendezés helyettesíti vagy kiegészíti.

A vers, mint szövegforma

A vers ritmusos szövegforma. Alapeleme a szótag. A versritmust kísérő jelenség lehet a rím, ez a hangsúlyos és az időmértékes versben is megjelenhet. A versszakok sajátos eleme némely versekben a refrén.

A költő egyéb eljárásai: a versritmus és az értelmi ritmus viszonya (megfelelésük vagy ellenjátékuk), a verssor és a versmondat viszonya (egybeesésük, illetve az áthajlás). A versritmus járulékos tényezője a szünet.

[swf src="https://irodalomtanulas.hu/wp-content/uploads/2013/07/egy-kalligramma-születése-és-apollinaire.swf" width=800 height=500]

Forrás: SDT

[swf src="https://irodalomtanulas.hu/wp-content/uploads/2013/07/készíts-kalligrammát.swf" width=800 height=500]

Forrás: SDT